Ha nagy leszek, tán költő leszek (1) - Molnár Zsófia (5.b)

Az alábbiakban Molnár Zsófia (5.b) verseit olvashatjátok.

Nézz rám
Nézz rám csak egy percig is!
Várom a tekinteted.
A te szemed, ami ha rám néz, én boldog leszek.
A mosolyod az enyém is és a tiéd is.
De a te szemed nézzen rám,
Hogy mondhassak neked valamit!

A patak mentén
A patak mentén talán száz virág áll,
Míg én azt nézem, a víz csordogál.
Csak csöndben, halkan csepereg lefelé a vízfolyás.
A virágok csak szépen lengedeznek,
Ahogy a szél fújja őket.

De van ott más is!
Éppen ott fülel a róka a bokorban.
A rókakölyök vadászni tanul.
Nini, ott az apja mellette!
Vigyáz rá, nehogy elvesszen.

A patak mentén talán száz virág áll,
Míg én azt nézem a víz csordogál.
A patak is nézi, hogy mi van körötte.
Az állatok megbújnak az ő környazetében.

Ha medve lehetnék!
Mit is tennék, ha medve lehetnék?
Bármi mi mást, amit emberként nem tehetnék.
Akkor is, ha csak halat ehetnék.
Vadászni kéne talán a munka helyett,
Vagy csak pihenni a föld felett.

Telelő virágok
Alszom én már.
Ne kelts fel!
Álmom nem az enyém,
De tiéd sem.
De ha mégis felkeltenél,
Akkor is csak
Azt mondd nekem
Aludj szépen kedvesem!

Messzi
A messze a távolból
Hangzó kis szó
A harang hangja
S a költő szava.

Hull a hó
Hull a hó az ágról,
Csendes fa-virágról
kedves kis ének
Merre a hó visz téged.

Nyár
Száll a nyárfa termése
A nyárnak kis kérése
Rózsaszín lépése,
Kellemes nézése.

Kezdődik az iskola
Szeptember lett.
A gyerekek nehezebben kelnek.
A nyár vége utolsó perce bekövetkezett.
Az iskola kapuja tárva várja a jövendő elsősöket.
Az „ötödik bé” a lépcsőn felszalad,
S az új termükbe rohanva ülőhely után kutat….

Az óra
Ketyeg az óra
Fordul egyet
Sok pajtás néz titeket
Számos szellő fújja őt
S minden nap ő a nyerő.

De szeretnék…
De szeretnék alma lenni,
Nem a földön heveredni.
A fák lombjai között lenni,
S szép pirosan mosolyogni. 

    Blogger Megjegyzés
    Facebook Megjegyzés

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése